Útmutató

a fehérmályva (Althaea officinalis) termesztéséhez

Ázsiában, Afrika északi részén, a mérsékelt égövön sokfelé honos, így hazánkban is vadon termő növény a fehérmályva, másképpen orvosi ziliz. Mintegy 5000 évvel ezelőttről származik az az ó-egyiptomi papirusztekercs, amely a fehérmályvát köhögéscsillapító szerként említi. Neve a görög „althein”, azaz: gyógyítani szóból ered, a gyökeréből készített mályvacukrot már az egyiptomiak és a rómaiak is fogyasztották. A kivonatából készített kenőcsöt égési sérülések ellen használták a régmúltban.

A fehérmályva a mályvafélék családjába tartozó, évelő növény. Gyökértörzséből fejlődnek ki az egyenes vagy elágazó, vastag gyökerek. A gyökerek 10-30 cm hosszúságúak, kívül szürkés, belül fehér színű, 2-3 cm vastagok. Szára 80-130 cm magas, tövénél fásodó. A levelek 3-5 karéjosak, bársonyosan szőrözöttek, szórt állásúak. A virágok fehérek, vagy halvány rózsaszínűek, júliustól szeptemberig nyílnak. Termése 15-20, korong alakú résztermésből áll. Ezermagtömege: 1,6 – 3,2 g.

A gyógyászatban felhasznált részei a gyökér (Althaeae radix) és a levél (Althaeae folium). Néha a virágzatot és a virágos leveles hajtást is feldolgozzák. A gyökerek 10-12%-ban, a levelek és a virágok 5-10% nyálkát tartalmaznak. Légúti vagy gyomor- bélpanaszok esetén (gyomor és bélhurut), nyálkahártya-gyulladásra bevonószerként alkalmazzák. A gyökérdrogot teaként, teakeverékek alkotórészeként, vizes kivonat formájában, vagy szirupként használják köhögés, légúti megbetegedés, légcsőhurut, rekedtség ellen.

Környezeti igénye

Folyóvizek hordalékos területein, nedves, mocsaras árokpartokon megtalálható. A mély fekvésű területek, nyirkos, humuszban gazdag, kevésbé kötött talajokat kedveli. A meleg, napfényes, de csapadékosabb helyeken jól termeszthető. A mag a csírázásához 20 ^oC körüli hőmérsékletet igényel.

Elővetemény

A fehérmályva évelő növény, de csak egy- vagy kétévesként termesztik. A vetésforgóban figyelembe kell venni, hogy későn lekerülő (november eleje) kultúra. Jó előveteménye a szerves trágyázott kapások, ezek utóhatásait jól hasznosítja.

Talajelőkészítés

A helybevetéshez a talaj előkészítése az őszi szántással kezdődik és folytatódik annak tavaszi elmunkálásával. Április elejére a kertszerűen előkészített, aprómorzsás talajszerkezet kialakítása és a talajnedvesség megóvása a legfontosabb tennivaló. A későbbi vetésmélységen túli talajmozgatást tavasszal kerülni kell, ha erre mégis szükség van, a talajt tömöríteni kell (hengerezés). A fehérmályva sima és tömör vetőágyat kíván.

Tápanyagellátás

Ősszel 20-30 t/ha szerves trágyát kell bedolgozni a talajba. Amennyiben nem szerves trágyát használunk, 40-50 kg/ha nitrogén, 50-60 kg/ha foszfor és 80-100 kg/ha kálium tartalmú műtrágyát kell kijuttatni. A növényállomány szárbaindulásakor ismételt nitrogén műtrágyázásra van szükség 30-40 kg/ha mennyiségben.

Szaporítás

A fehérmályvát helybevetéssel, palántaneveléssel néha vegetatív úton, gyökérrészekkel szaporítják.

Helybevetés

A fehérmályva magvak az első évben rosszul csíráznak, ezért két- vagy hároméves magvak vetése javasolt. Vetés előtt érdemes a magvak előcsíráztatása, kipróbálása. A csírázás vontatott, 3-4 hétig is eltarthat. A vetést végezzük tavasszal (április elején) vagy ősszel (október vége – november eleje). A magvakat 50-70 cm-es sortávolságra, 2-3 cm mélyre kell vetni. Vetőmagszükséglet: 4,5 – 6 kg/ha.

Palántanevelés

A magvakat április elején jól előkészített talajba (szabadágyba) 20-25 cm sortávolságra vetik. Vetőmagszükséglet: 10-15 g/m². A szabadágyi vetést és a palántákat gondosan öntözni kell. A palánták májusban kiültethetők 50-70 cm-es sortávolságra. A tőtávolság 20-25 cm legyen.

Gyökérdarabok telepítése

A gyökérdarabok telepítéséhez a betakarításkor nyerhetünk felhasználható anyagot. Az egy-két rüggyel rendelkező, legalább 3 cm-es rizómák (gyöktörzs) kb. 10 cm mélyre kerüljenek a talajba az ültetéskor. A sortávolság ebben az esetben is 50-70 cm legyen.

Ápolás

A helybe vetett növényeket 2-3 lombleveles állapotban egyelni kell úgy, hogy a tőtávolság 20-25 cm legyen. Az állomány fontos ápolási munkája a mechanikai gyomirtás, amit az 50-70 cm-es sorok között motoros kapával vagy kézikapával végezhetünk el. A palántázott állományban sor- és sorközkapálást a tenyészidőszakban 2-3 alkalommal kell elvégezni.

Növényvédelem

A fehérmályva gyakori kórokozója a mályvarozsda, ami ellen megjelenésénél Auonnal azonnal védekezni kell Tilt 0,8 – 1 l/ha, Vigil 1 – 1,2 l/ha, Impact 1 – 1,2 l/ha permetezőszerekkel. A kezelést 2-3 hét múlva szükség esetén meg kell ismételni. Gyakori betegsége még a fuzáriumos hervadás, amely ellen a termőhely és az elővetemény helyes megválasztásával védekezhetünk. Ha az előző évben a területen a fuzárium előfordult, ott ne termesszünk fehérmályvát. Védekezhetünk még a fuzáriumos hervadás ellen a vetőmag TMTD, kaptán, benomil vagy mancoceb hatóanyagú szerekkel történő csávázásával.

Rovarok közül a földibolhák jelentenek veszélyt, ellenük pl. a Bancol 50WP (500SC) vagy Sevin 85WP vagy Ravion 85WP rovarölő-szerekkel védekezhetünk.

Betakarítás

A fehérmályva levelei a virágzástól kezdve folyamatosan szedhetők. A kifejlett, nem fertőzött (rozsdás, elszáradt),  ép leveleket lehet begyűjteni.

Ha gyökérdrogot is akarunk betakarítani, a levélgyűjtés nem ajánlott. A gyökerek a kétéves (néha egyéves) állományból novemberben szedhetők ki a talajból. A kiszedést kisebb területről ásóval, nagyobb területről kormánylemez nélküli ekével, csemetekiemelő géppel végezhetjük el. A novemberi felszedés előtt a növény hajtásait le kell vágni. Ez végezhető rendrevágóval, szárvágóval, cukorrépa-fejelő géppel vagy egyéb kézi szerszámmal.

Termelőüzemi feldolgozás

A gyökérdrog feldolgozása kézimunkát igénylő / munkaerő igényes feladat. A gyökereket először meg kell tisztítani a talajrészektől (a földet, homokot lehetőleg még a területen távolítsuk el), majd ezt követi a hámozás. A gyökér külső, szürkésbarna kérgét éles késsel kell lehámozni. Néhány órás szikkadás után, a csökkent nedvességtartalmú drogot felaprítják. Először hosszanti irányban, rúdformára vágják, majd éles késsel vagy aprítógéppel kockára vágják (5x5 mm élhosszúságú kockák).

Az aprított anyagot szárítják 12% nedvességtartalomig. Így a drog hosszan tárolható. A  száraz drog tömege, a friss anyaghoz viszonyítva egyharmadára-egynegyedére csökken. A levelek szárítását 35-50 ^oC-on végzik. Beszáradási aránya 4-6: vagyis 4-6 kg friss levélből 1 kg száraz lesz. Műanyag zsákban ne tároljuk, mivel penészedés léphet fel.

Várható hozam: a második évben 1-1,4 t/ha száraz gyökér, illetve 400-500 kg/ha száraz levél.

Általános minőségi követelmények

Az Althaeae radix (gyökérdrog) és az Althaeae folium (levéldrog) a VIII. Európai Gyógyszerkönyvben hivatalos drogként szerepel.

A gyökérdrog fehér, édeskés ízű. Vízben hamar nyálkásodik. A gyógyszerkönyvi minőségű drog max. 1%, a levéldrog max. 3% idegen részt tartalmazhat. A levéldrogban 3%-nál több mályvarozsdával fertőzött levél nem lehet. Beltartalmi értékét a duzzadási érték adja meg, ez a gyökérnél 15, a levélnél 10. A gyógyszerkönyv szerint a hámozatlan gyökérrészek mennyisége 1% alatt, a II. illetve III. osztályú drog esetében 15-40% lehet.

Ajánlott ellenőrzési és szaktanácsadási időpontok

1.      Talaj-előkészítéskor, trágyázáskor (október vége), esetleg őszi vetéskor (november eleje)

2.      Vetés idején (április eleje), szabadföldi- vagy szabad-ágyi vetéskor

3.      Helybe vetett állomány egyelésekor (május vége, június eleje)

4.      Növényvédelmi munkák idején (július)

5.      Levéldrog betakarítás kezdetén, szárítás kezdetén (július)

6.      Gyökérdrog betakarítás kezdetén (november)

7.      Feldolgozás megkezdésekor (november).