Hogyan?

 

Hogyan?

A hogyanról igen sokoldalú tájékoztatót találsz az Innosutra, és az InnoLocalSupport  projektek oldalain. Itt pedig alapvetően a Magyarországra vonatkozó 2012. január 1-től érvényes ismereteket találhatod a fenti projekt oldalak némi kiegészítésével együtt.

A kutatás-fejlesztés, illetve innováció alapvetően olyan szellemi tevékenység, amelyet emberek végeznek. Így költségelemei között a személyi költségek többnyire viszonylag magasak az összes költségek arányában. A tevékenység szellemi jellegéből következik, hogy a jó eredmény elérésének egyik, ha nem legfontosabb feltétele a megfelelő humán erőforrás biztosítása. Így a K+F projektek sikerének egyik legfontosabb biztosítéka a megfelelő képzettségű és gyakorlatú kreatív munkatársak megválogatása.

Jó, jó, de honnan tudhatom, hogy a projektem valóban K+F projekt? Ha én a korábban írtak alapján annak gondolom, és adóalap illetve adó kedvezményt veszek igénybe, téves minősítésem esetén, fizethetem vissza, és még meg is büntetnek.

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának van olyan joga, hogy a projektedet K+F projektnek minősítse. E minősítést semmilyen hatóság nem bírálhatja felül. A minősíttetés pénzbe kerül, és nem kötelező.  

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a minősítéshez alapvetően a következő információkat kéri:

A kérelmező és képviselője adatait, a projekt vagy projektrész címét, tudományos besorolását, a projekt kezdetének és végének dátumát, a projekt célkitűzéseit, a projekt tevékenység leírását munkaszakaszokkal és mérföldkövekkel, a projekt tartalma, a technika állásának ismertetése, a kutatásban résztvevők száma, végzettsége, a projekt K+F költségei, stb.

Az információ kérés során a projekteket tudományági besorolás alapján két csoportra osztják:

a)      Műszaki-, természet-, orvosi- és mezőgazdasági tudománnyal, azaz gazdasági jellegű innovációval

b)      Társadalom- és humán tudománnyal, azaz a szociális innovációval

kapcsolatos csoport.

Érdekes, hogy a tartalmi leírással kapcsolatosan többek között kérik a következő kérdés megválaszolását.

„A projekt mennyiben tartalmaz újszerűséget vagy mely tudományos bizonytalanságot oldhat fel?”

Ez azért érdekes, mert ez a kérdés nagyon hasonlít a Frascati Kézikönyv 84. pontjának első fél mondatához. A fő különbség az, hogy míg a Frascati Kézikönyvben az újszerűség és tudományos bizonytalanság feloldása „és” kötőszóval szerepel, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának kérdőívén „vagy” kötőszóval.

Mivel e kérdés értelmezése, és megválaszolása – különösen kísérleti fejlesztés esetén, - nehézséget okozhat, idézzük a releváns mondatot a Frascati Kézikönyvből a mondat értelmező jellegű második felével együtt (vastag betűkkel)

„2.3. A K+F határai

2.3.1. A K+F és a kapcsolódó tevékenységek elhatárolásának kritériumai

84. A K+F és a kapcsolódó tevékenységek elhatárolásának az az alapkritériuma, hogy a kérdéses K+F-ben fellelhető-e az újszerűség és valamely tudományos és/vagy műszaki bizonytalanság feloldásának számottevő eleme, azaz amikor valamely probléma megoldása nem azonnal nyilvánvaló egy olyan személy számára, aki az érintett területnek csak az alapvető tudományos ismeretanyagában és technikáiban jártas.” (Frascati Kézikönyv)

A kérdés értelmezése és megválaszolása így már sokkal egyszerűbbé válik. Hiszen az olyan tevékenység tekinthető újszerűnek és a tudományos/műszaki bizonytalanságot feloldónak, amely egyetlen, a  szakterületnek csak alapvető tudományos ismeretanyagában jártas személy számára nem azonnal nyilvánvaló. Persze el lehet filozofálni azon, hogy mit tekinthetünk csak alapvető jártasságnak, és mit nem azonnal nyilvánvalónak.

(Amennyiben vitatható volt, hogy az adott projekt K+F projektnek tekinthető-e a magyar hatóságok 2011-ig a Frascati Kézikönyvet használták e kérdés eldöntésére. A Frascati Kézikönyv, mint a döntést segítő dokumentum, - használata 2012-től megszűnt.

A minősíttetés nem kötelező, de gondolj arra is, hogy amennyiben a NAV-nak ellenőrzéskor kételye támad arról, hogy projekted K+F projektnek tekinthető-e, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától kér szakvéleményt.

Ne felejtsd el azonban, hogy projekted K+F projektté, illetve saját K+F projektté minősíttetése csak annyit jelent, hogy ezt a minősítést már sem a NAV, sem más nem kérdőjelezheti meg. Ha azonban adóellenőrzésre kerül sor, bizonytanod kell, hogy az adó-, illetve adóalap kedvezményt megalapozó költségek valósak, közvetlen költségek és valóban a kutatás-fejlesztési projekthez kapcsolódnak. Így célszerű évente projektenként a valóban elvégzett tevékenységet és annak valós költségeit bemutató dokumentumot készíteni. Ezt mi K+F jelentésnek vagy beszámolónak szoktunk hívni. 

Amennyiben nem minősítteted a projekteket, akkor is célszerű a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által összeállított adatlap fő pontjaihoz hasonló felépítésű K+F tervet készíteni. Természetesen ebben az esetben is célszerű K+F tervet vagy beszámolót is készíteni.

Ha olyan problémád van, amelynek megoldása kutatás-fejlesztést, illetve innovációs tevékenységet igényel, és nincs rá szellemi kapacitásod  hirdesd meg, mint kihívást portálunk Technológia kereső és ajánló dobozában, vagy keress megfelelő szellemi kapacitást az egyetemi hallgatók között az Diák, munkáltatói együttműködés dobozában. Ebben a dobozban problémádat feladatként vagy diploma terv/szakdolgozat feladatként tűzheted ki az egyetemi hallgatók számára. Bízzál benne, hogy a fiatal elme esetleg forradalmian új megoldásokkal segítheti problémád megoldását. E dobozban megfigyelheted, hogy az egyes egyetemisták milyen aktivitással. precizitással és kreativitással igyekeznek a feladatot megoldani. Ha új munkaerőre (humán erőforrásra van szükséged, állást is ajánlhatsz a kiválasztott(ak)nak. E dobozt az európai uniós Life-long Learning program OpenInn transzverzális projekt eredményei alapján fejlesztettük ki. (Az OpenInn projektben magyar részről a TREBAG Kft vesz részt)

Portálunk Befektetés kereső/befektető dobozában befektetőt kereshetsz az innovációs eredményed megvalósításához.

 

Belépés

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Hogyan?