Mit?

 

Mit?

Ebben a részben igyekszünk bebizonyítani, hogy – hiszed, vagy nem hiszed – végzel kutatás-fejlesztési, illetve innovációs tevékenységet, legfeljebb nem tudatosult benned, és tájékoztatunk arról hogy a magyar jogszabályok szerint mi is az a K+F.

Néhány indító kérdés gyakorló vállalkozóknak és vállalati menedzsereknek (érdeklődök és akik még csak tervezik, hogy vállalkozók vagy vállalati menedzserek lesznek a kérdéseket akár át is ugorhatják):

1.

Szoktál-e munkád során kutatási, fejlesztési vagy innovációs tevékenységet végezni?

Ha a válaszod, igen, a 2-4. kérdést akár át is ugorhatod. De ha a válaszod nem, javasoljuk, válaszold meg a 2-4.  kérdést is.

2.

Igaz-e az, hogy a világ és az üzleti környezet gyorsan változik?

Szinte látjuk, amint ráncolod a homlokodat: miért kell olyan kérdést feltenni, amelyre a válasz egyértelmű; igen.

3.

Igaz-e hogy vállalkozásod vagy a vállalat, ahol menedzser vagy több éve működik, esetleg még fejlődik is?

Ha a válaszod igen, lépj a 4. kérdésre. Ha a válaszod nemcsak, hogy nem fejlődik, de már meg is szűnt, kihagyhatod a 4. kérdést, mert az, hogy nem volt sem kutatás-fejlesztési, sem innovációs tevékenységed nagyban hozzájárulhatott a cég megszűnéséhez. De a többi részt érdemes lehet elolvasnod. Hátha okulsz belőle.

4.

Oké. Nem végeztél semmiféle kutatás-fejlesztési, illetve innovációs tevékenységet. Akkor most válaszolj arra, hogyan lehetséges az, hogy vállalkozásod, a vállalat, ahol menedzserkedsz képes volt életben maradni, sőt esetleg fejlődni egy gyorsan változó világban és üzleti környezetben?

Mielőtt komolyabban eltöprengenél a válaszon, a közös nyelv kialakítása érdekében célszerű tisztáznunk mi is az az innováció és mi az a kutatás-fejlesztés.

Ezek meghatározására számtalan, többé-kevésbé hasonló definíció született. A nemzetközileg elfogadott fogalom meghatározásokat és szinte az összes innovációval kapcsolatos tudnivalót megtalálhatod (magyarul is) az INNOSUTRA és az InnolocalSupport web oldalakon.

De mi most a hazai helyzetről beszélünk, így maradjunk a hazai hivatalos meghatározásoknál. Ezeket 2011-ben a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. CXXXIV. törvény részeként fogadta el a Magyar Parlament. A törvény 2012. január 1. óta van hatályban.

§

Tehát a törvény 4. §-ának meghatározása szerint:

„2. technológiai innováció: a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, illetve kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termékek, eljárások, szolgáltatások jönnek létre, új vagy lényegesen módosított eljárások, technológiák alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, beleértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak;”

 

Akkor most a 4. kérdéssel kapcsolatosan gondold végig, biztos vagy-e abban, hogy céged, vállalkozásod nem végzett sem olyan tudományos, sem műszaki, sem szervezési, sem gazdálkodási, sem kereskedelmi műveletet, amelyek célja új vagy lényegesen módosított termékek, eljárások, szolgáltatások létrehozása, új vagy lényegesen módosított eljárások, technológiák alkalmazása és piaci bevezetése volt. Vedd észre, hogy a technológiai innovációnál az is elég, ha az eredmények csak a te cégednél (szervezetednél) minősülnek újnak.

Persze, észreveheted azt is, hogy alapvetően két féle innováció van:

a)     gazdasági jellegű innováció, amelynek célja a gazdasági tevékenység hatékonyságának és jövedelmezőségének biztosítása

b)      szociális innováció, amelynek célja kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése

Gondold végig milyen termékeid. szolgáltatásaid, eljárásaid voltak néhány éve, és milyenek vannak ma, és mit tervezel a jövőben. Gondold végig milyen eljárásokat és technológiákat használtál a múltban, és melyeket most, és milyeneket akarsz a jövőben.

Nos, találtál változást?

Biztosak vagyunk benne, hogy kevesen lesznek olyanok, akik cége évek óta életben van, sőt esetleg fejlődik, de semmilyen innovációs tevékenységet nem végeztek. Bízunk benne, hogy te nem vagy közöttük.

Így hát biztosak vagyunk benne, hogy szinte mindannyian végeztetek innovációs tevékenységet. De vajon végeztetek-e kutatást és/vagy fejlesztést?

§

Maradjunk a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. CXXXIV. törvény 4.§ 1. pontjának meghatározásainál. E szerint:

„d) kutatás-fejlesztés: magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést;”

„a) alapkutatás: kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását;”

 

Hát igen. Mi is úgy gondoljuk, kicsi a valószínűsége annak, hogy céged végzett alapkutatást. Nagyon ritka az a cég, amely anélkül kezd valamilyen tevékenységbe, hogy annak eredményét ne akarná a gyakorlatban alkalmazni vagy felhasználni. Az alapkutatás inkább az egyetemek és akadémiai kutató intézetek egyik szokásos tevékenységi köre.

§

„b) alkalmazott kutatás: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez. Magában foglalja az alkalmazott kutatáshoz - különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez - szükséges komplex rendszerek összetevőinek létrehozását is, a prototípusok kivételével; „

Bármilyen meglepő, viszonylag sok cég végez alkalmazott kutatást is. Hiszen sokszor van szükség tervezett kutatásra vagy kritikus vizsgálatra az új, vagy jelentősen fejlesztett termék, eljárás vagy szolgáltatás kifejlesztését megalapozó új ismeretek és szakértelem megszerzésére.

Gondold csak végig, lehet, hogy a te céged is végez alkalmazott kutatást annak érdekében, hogy megalapozza a kísérleti fejlesztést?

§

c) kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása és felhasználása új, módosított vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások terveinek és szabályainak létrehozása vagy megtervezése céljából. Kísérleti fejlesztésnek minősülhetnek:

ca) az új termékek, eljárások és szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek;

cb) olyan tevékenységek melyek magukban foglalják tervezetek, tervrajzok, tervek és egyéb dokumentációk előállítását is, feltéve, hogy azokat nem kereskedelmi felhasználásra szánják;

cc) a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípusok elkészítése;

cd) a kereskedelmileg felhasználható prototípusok és kísérleti projektek kifejlesztése abban az esetben, ha a prototípus szükségszerűen maga a kereskedelmi végtermék, és előállítása túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen;

ce) a termékek, eljárások és szolgáltatások kísérleti gyártása és tesztelése, feltéve hogy azokat nem lehet felhasználni vagy átalakítani úgy, hogy azok ipari alkalmazásokban vagy kereskedelmileg hasznosíthatóak legyenek.

A kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos, időszakos vagy rutinszerű változtatások, amelyeket termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, létező szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek, illetve ha e változtatások az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlődését is eredményezik;”

De abban szinte biztosak vagyunk, hogy kísérleti fejlesztést végeztél. Csinált-e pl. a céged tervezetet, tervet, tervrajzot vagy más dokumentációt? Vagy állított-e elő a céged prototípust, amelyet nem adott el? Végzett-e a céged kísérleti gyártást és/vagy tesztelést. Stb., stb. A gyártó cégek túlnyomó többsége aligha működhetne anélkül, hogy időnként ne állítson elő prototípust. A prototípusokat pedig általában nem adják el, hanem tesztelik, nyúzzák, összetörik (pl. a gépkocsi prototípusok egy részét, stb.)

Kutatás-fejlesztési projektek minősítése

Tény, hogy a pusztán időszakos vagy rutinszerű fejlesztést nem lehet kísérleti fejlesztésnek tekinteni, de az esetek többségében ez nem is lehet elég az életben maradáshoz, pláne a fejlődéshez. De biztos vannak közöttetek olyanok, akik nem szeretnék, ha cégük a projekt téves értelmezése miatt, az ellenőrzéskor ne minősülne kutatás-fejlesztési projektnek.  Vagyis biztosra akarnak menni.

Erre is van megoldás a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. CXXXIV. törvény alapján. Ugyanis a törvény felhatalmazza a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát (régebbi nevén Magyar Szabadalmi Hivatal), hogy a projekteket, - külön kérelemre, - minősítse abból a szempontból, hogy kutatás-fejlesztési projektnek tekinthetők, vagy sem. Illetve saját kutatás-fejlesztési projektnek vagy sem. E minősítést semmiféle más magyar hatóság nem kérdőjelezheti meg! De vigyázat, a kutatás-fejlesztési projekt minősítését csak olyan projektre lehet kérni, amely a minősítési kérelem beadásáig még nem kezdődött el! Tehát, ha biztos akarsz lenni a dolgodban, ne késlekedj!

§

Íme a releváns részek a törvényből:

“30/A. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatósági jogkörében, kérelemre minősíti a kérelemben megjelölt projektet abból a szempontból, hogy az annak tartalmát képező tevékenységek a 4. § 1. pont a)-d) alpontja szerint kutatás-fejlesztési tevékenységnek tekinthetők-e.

(2) A minősítési eljárás keretében hozott határozat

a) a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezmények érvényesítéséhez, valamint

b) a kutatás-fejlesztési támogatási rendszerben a támogatás iránti kérelemben megjelölt kutatás-fejlesztési projekt kutatás-fejlesztési tartalmának igazolására használható fel.

30/B. § (1) A minősítési eljárás tárgyát időtartamában pontosan meghatározott és a kérelem benyújtását követően megkezdett projekt vagy projektrész képezheti.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a minősítés akkor kérelmezhető egy adott projekt egyes részeire, ha azok egyértelműen elválaszthatóak egymástól.

30/C. § (1) Ha a projekt kutatás-fejlesztésnek minősül, a minősítés - kérelemre - kiterjed arra is, hogy

a) meghatározza a projekt alapkutatási, alkalmazott kutatási vagy kísérleti fejlesztési tevékenységeinek arányát;

b) az adott tevékenységet a kérelmező a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi körében végzi-e.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által jogerős határozatban kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősített projektet más hatóságnak is ilyennek kell tekintenie.”

 

Amennyiben kéred, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azt is megállapítja, hogy K+F projekted milyen arányban tartalmaz alapkutatást, alkalmazott kutatást és kísérleti fejlesztést. Kérésre ugyancsak megállapítja, hogy projekted saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységnek minősül-e.

Vállalatok/vállalkozások közös kutatás-fejlesztése

Szinte magunk előtt látjuk egyes nemzetközi nagyvállalatok menedzsereit, amint ráncolják a homlokukat. Jó, jó, de mindezek ránk nem vonatkoznak, mert a kutatás-fejlesztés alapvetően az anyavállalatunknál folyik. Mi csak közreműködünk benne.

Van egy jó hírünk. A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. CXXXIV. törvény ismeri a kutatás-fejlesztési megállapodást is, amely pl. két vállalat között jöhet létre közös kutatás-fejlesztésre. Íme a törvény 4.§ 10. pontja:

§

„kutatás-fejlesztési megállapodás: két vagy több vállalkozás, illetve vállalkozás és kutatóhely (e pontban a továbbiakban: felek) között létrejött olyan megállapodás, amelynek tárgya

a) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatás-fejlesztés, valamint az ilyen kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,

b) ugyanazon részt vevő felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,

c) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatás-fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül,

d) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés, valamint az ilyen kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,

e) ugyanazon részt vevő felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása, vagy

f) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül;

e pont alkalmazásában fizetett kutatás-fejlesztésnek minősül az egyik fél által végzett és egy finanszírozó fél által finanszírozott kutatás-fejlesztés, ahol a finanszírozó fél maga nem végez kutatás-fejlesztési tevékenységet;”

Kétségtelen, hogy a külföldi anyacég és magyar vállalata két olyan vállalkozás, amely valamilyen kutatás-fejlesztésben és/vagy eredményének hasznosításában, - valamilyen kutatás-fejlesztési megállapodás alapján együttműködik. Pl. a külföldi anyacégnél készülnek el a tervek, és a magyar vállalatnál a prototípusok, vagy itt folyik a kísérleti gyártás. A törvény értelmében a magyar cég akkor is részt vesz a kutatás-fejlesztésben, ha kutatás-fejlesztés nagyobb részét külföldön végzik.

Remélem meggyőztünk. Ha sikerült, akkor érdemes tovább olvasni.

Miért?

Belépés

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Mit?