Miért?

 

Miért?

Ebben a részben megtudhatod, milyen előnyök származnak a céged számára a kutatás-fejlesztésből, illetve innovációból. Milyen adóalap és adókedvezményeket vehetsz igénybe, milyen pályázati forrásokra számíthatsz.

Hatékonyság és eredményesség növelés
Ha már munkaidőnk egy részét az innovációs illetve a kutatás-fejlesztési tevékenység tölti ki, - akkor is, ha esetleg eddig nem tudtál róla, - érdemes ezt tudatosítani magadban, ennek hátterével, munkamódszereivel és előnyeivel megismerkedned. Nyilván nem mondunk újat, amikor állítjuk, hogy ezen ismeretek birtokában e tevékenységet hatékonyabban, eredményesebben tudod végezni.

A kutatás-fejlesztés/innováció egy cég számára mindig fokozott kockázatú tevékenység. Mikor el kezded, abban biztos lehetsz, hogy lesznek költségeid. Az viszont nem biztos, hogy a költségeket előre jól meg tudod becsülni. Lehet, hogy a munka során kiderül, hogy a kutatás-fejlesztés műszaki zsákutcába vezet. Lehet, hogy rájössz arra, hogy a kifejlesztett termék vagy szolgáltatás gazdaságosan értékesíthetetlen lesz, mert túl drága, vagy a konkurencia időközben megelőzött. Vagy kiderül, hogy túl kicsi a piaci igény rá, stb.  Vagyis lehet, hogy csak költségeid lesznek, bevételed pedig semmi. Vagy sikeres lesz a fejlesztésed, de az új termék vagy szolgáltatás soha sem hozza vissza a befektetést. Nem véletlen, hogy sokan ódzkodnak a tudatos kutatás-fejlesztéstől/innovációtól, habár a valóságban a legtöbben nem képesek azt elkerülni.

Hogy a vállalkozások kutatás-fejlesztési/innovációs hajlandóságát fenntartsák, illetve növeljék Magyarországon adókedvezményekkel és pályázati források biztosításával igyekeznek ezt segíteni. Az Európai Unió pedig szintén pályázati forrásokat biztosít erre a célra.

Gondoljuk, nem kell meggyőzni arról, –  amennyiben már úgyis tudatosult benned, hogy valójában elkerülhetetlenül végzel kutatás-fejlesztési/innovációs tevékenységet, - kockázataid csökkentése érdekében igénybe vedd a lehetséges adókedvezményeket és pályázati forrásokat.

Tekintsük át ezeket: 

Adókedvezmények Magyarországon:

a)      A társasági adó alapjának csökkentése

§

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerint:

7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:

“7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:

……

t) a (17)-(18) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve a belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költséget) a felmerülés adóévében, vagy - az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi - legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében; az adózó nem csökkentheti az adózás előtti eredményt az említett költségből (ráfordításból) a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévben - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott támogatás, juttatás összegével, illetve - ha él a választási lehetőséggel - a támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás előtti eredménye javára elszámolt bevétellel,”

„32. saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység: az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít; saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének minősül a kutatásfejlesztési megállapodás alapján, közös kutatás-fejlesztési tevékenység keretében egymás között megosztva végzett kutatás-fejlesztés tevékenység közvetlen költsége is;”

Igaz, hogy társasági adó alapjából való levonás lehetősége korántsem okoz akkora megtakarítást, mint az innovációs járulék befizetéséből való levonás mértéke, - amely 2011-ig volt lehetőség, - de amennyiben a társasági adóalapod nagy összeg akkor jelentős megtakarítást eredményezhet különösen azoknál, akik társasági adója magasabb kategóriába esik (jelenleg 19 %).

b)     A társasági adó csökkentése

§

Fejlesztési adókedvezmény

„22/B. § (1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe

…………

f) a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás,”

 

Nem keverd össze az a) ponttal. Ez már adó és nem adóalap kedvezmény. Kissé nehezíti az igénybevételét, hogy csak 100 millió Ft jelenérték felett lehet igénybe venni.

c)      Az iparűzési adó alapjának csökkentése

§

A helyi adókról  1990. évi C. törvény szerint

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

„39. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.”

Bár az iparűzési adó településenként változó lehet, de ma már igen sok településen 2 %. Vagyis ha gondosan dolgozol a K+F közvetlen költségeinek 2 %-át itt is megtakaríthatod.

Jelenleg futó kutatás-fejlesztési/innovációs pályázatok Magyarországon

Ha már tudod, hogy miért érdemes a kutatás-fejlesztéssel, illetve az innovációval foglalkoznod, akkor érdemes elolvasnod azt is, hogy hogyan tedd ezt.
Belépés

Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Miért?